„A gondolkodás a lehető legkeményebb munka, valószínűleg ezért gyakorolják oly kevesen”
Henry Ford
Molnár Rita: „A tükör”c. személyiségtipológiai kalauza alapján az utolsó megvizsgálandó személyiség-terület: a gondolkodás.
A viselkedésünk harmadik pszichogenetikai aspektusa az intellektuális beállítódásunk, azaz az, hogyan gondolkodunk. Ezt a vizsgálódást két aspektusból teszi:
A bal agyfélteke a logikus gondolkodásért felel, míg a jobb a képek, intuíciók, érzelmek központja.
Az egyik tudományos felosztás szerint, létezik gyakorlati, produktív és harmonikus típus. A gyakorlati a jelenben él, a produktív a jövőre fókuszál, a harmonikus pedig úgy építi a jövőt, hogy tekintettel van a jelenre is.
A másik csoportosítás az agyfélteke-dominancia szerint történik: a jobboldali agyfélteke által uralt személyekre a művészi hajlam jellemző, a baloldali agyfélteke által vezérelt személyekre nem az érzelmi reakciók, hanem a gondolkodás áll előtérben. Emellett létezik egy kiegyensúlyozott, mindkét félteke hatására működő, un. vegyes típus is.
A fenti születéskor már kialakult, öröklött viselkedésformák mellett a későbbiekben szerzett viselkedésformák is megjelennek.
Miért fontos a gondolkodási alaptípusok ismerete? Azért, mert megtanulhatjuk a másik szemével is látni a szituációkat, ami a könnyebb elfogadást segíti.
Praktikus, mindig a jelenre összpontosít, nem aggódik a jövőn. Szeret biztosra menni, bizonytalan dolgokba nem fektet sem időt, sem energiát. Nincsenek nagyratörő tervei, de megragadja a pillanat által adott alkalmat, gyorsan dönt, ezért szerencsésnek tűnik. Cselekvés-centrikus, kötődik a fizikai, kézzel fogható dolgokhoz. Jellemzője, hogy néha előbb kezd a feladatokhoz, mint végiggondolná azt. Remekül tanul a saját hibáiból, ha valami egyszer működött, nem keres új utakat a megvalósításra.
Az agyfélteke-dominancia alapján e típuson belül létező altípusok::
A vegyes, azaz a két agyfélteke által kiegyensúlyozott gondolkodású személy, aki vízualitását használja, de hajlamos ellenőrizni, hogy logikus-e az adott lépés. Hallgat az ész szavára, ügyesen kommunikál, jól olvas a sorok között. Célja, hogy legkisebb energiával a legjobb eredményt érje el. Nem rágódik a múlton, nem aggódik, még be nem következett eseményeken, nem világmegváltó. Nem helyezi a boldogságot a jövőbe. Ne mondjuk soha neki, hogy „veled nem lehet előre tervezni!”
Tudni akar minden szempontot döntése előtt, erősen kötődik a jövőhöz. Nem ér rá a jelenre odafigyelni és „az eredményért óbégatni.” Minden cselekedetét előre végiggondolja. Szellemi ember, szívesen dolgozik olyan kihívásokon, amely a többi ember javát szolgálja és a jövőben is működőképes. A fizikai világ kevéssé csábítja, álmodozni viszont szeret, képes hajmeresztő módin előre szaladni az időben. Víziók, ötletek, tervek adnak neki motivációt és erőt a cél eléréséhez. Akkor nyugodt, ha minél több információ áll rendelkezésére a döntéséhez. Igazi tudóstípus.
Most jöjjenek az agyfélteke-dominancia alapján az altípusok:
Ő az igazi mediátor. Szerencsésen ötvöződik a tervezés és a praktikus szemlélet. Középtávra tervez. Kevesebbet aggódik, mint egy produktív, jobban tud élni az élet apró örömeivel. Általában jól dönt. Szereti megfigyelni a környezetét, hogy elkerülje a korábbi zsákutcákat. Nincs állandó igénye a szellemre tornáztatására, el tudja engedni magát és csak élvezni a létezést.
Az agyfélteke dominancia alapján két altípust különböztethetünk meg:
Zárjuk ezt a hasznos önvizsgálatot és megismerést Molnár Rita idézett gondolataival:
Az önismeret útjának állomásai a megvilágosodás, megértés, elfogadás, szeretet, szabadság, kiteljesedés, önmegvalósítás, boldogság és testi-lelki egészség. Mindnyájan erre vágyunk valahol. A tükör kulcs magunkhoz és másokhoz.”
Nem zárhatnánk plasztikusabban mással írásunkat, mint a híres Rodin: Gondolkodó szobrával: