“A szavak ablakok vagy falak.
Elítélnek vagy felszabadítanak.
Célom: úgy szólni és figyelni, ami mindenkinek a szeretetet jelenti”
Ruth Bebermeyer
Most a háborúval, inflációval, nehéz megélhetéssel terhelt időkben, amely mindannyiunkat megvisel és szorongóvá, türelmetlenné és feszültté tesz, még fontosabb, hogy embertársainkkal erőszakmentesen kommunikáljunk. Dr. Rosenberg: “A szavak ablakok vagy falak” c. könyvében így ír erről: “Kidolgoztam a kommunikációnak - a beszédnek és a figyelésnek - egy olyan módját, amely lehetővé teszi, hogy valódi kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és másokkal, és természetes együttérzésünk tág teret kapjon.”
Persze azért is nehéz rávenni magunkat az Erőszakmentes Kommunikációra (EMK), mert a körülöttünk levők pont ennek ellenkezőjeként, agresszív módon, olykor nyomdafestéket nem tűrően fröcsögnek. Sokszor félve nyitom meg Facebook fiókomat, mert zúdulnak belőle az erőszakmentesnek igazán nem mondható kommentek. Tudom, hogy ez az elkeseredett dühből fakad, ugyanakkor nehéz elviselni. Főleg, mert az ilyen emberek energiavámpírok.
Az EMK azonban arra is alkalmas, hogy a hétköznapi, nem agresszívnek látszó kommunikációinkon segítsünk. Így a párkapcsolatokban, a családban, az iskolában, a munkahelyen is csodákra képes. Látni fogjuk a későbbi példákból, hogy mennyire félre mehetnek mondataink akkor, amikor nem is gondolunk rá.
Rosenberg nem mondja, hogy el kell fogadnunk, amit a másik mond, csak az alábbiakat kell tennünk: “Figyelmünket 4 dologra irányítja, megfigyelésünkre, érzésünkre, szükségletünkre és kérésünkre… Az EMK fokozza a figyelem összpontosítását, a másik iránti tiszteletet, az empátiát és azt a vágyat, hogy az egymással kommunikáció felek egyaránt szívből adjanak egymásnak.”
Azért, hogy egyszerűsítsük a megértést - a könyv gyakorlatokat ad.
Ez a mondat értékelésmentes.
“A megbeszélés során Sanyi nem kérte ki a véleményemet.”
Viszont értékelést tartalmaz az alábbi:
“Juli túl sokat dolgozik.” Ehelyett értékelésmentesen is megfogalmazhatjuk a “túl sok” ítéletet:
“Ezen a héten Juli több mint 60 órát töltött az irodájában.”
Érzést fejez ki: “Szomorú vagyok, hogy elmész.”
Viszont nem fejez ki érzést az a mondat: “Ha nem üdvözölsz, akkor úgy érzem, nem törődsz velem." Rosenberg a “nem törődsz velem” kitételt nem tekinti érzésnek. Helyette fogalmazzunk így: “Ha nem üdvözölsz, amikor belépsz a szobába, akkor magányosnak érzem magam.”
Amikor nem a beszélő tartja magát felelősnek érzéseiért, hanem a másik felet okolja - íme egy pregnáns mondat: “Idegesít, ha késel.”
Ehelyett szólhat a mondat így is: “Idegesít, hogy későn érkeztél, mert azt reméltem, hogy jegyet kapunk az első sorok valamelyikébe.”
Egy jól kifejezett érzés: “Lehangolt vagyok, mert azt reméltem, hogy jobban fogok haladni a munkámmal.”
Nem konkrét kérést fejez ki az alábbi mondat: “Hagyd abba az ivást!”
Helyette Rosenberg az alábbi megfogalmazást ajánlja: “Azt szeretném, ha elmondanád, milyen szükségleteidet elégíti ki az ivás, akkor megpróbálnánk más megoldást keresni.”
Lássunk egy egzakt példát a kérés megfelelő kifejezésére: “Szeretném, ha a megengedett sebességnél nem vezetnél gyorsabban.”
Végül - zárásként - egy belgrádi tanár észrevétele arról, mit segített neki az EMK módszer: “Bárcsak elsajátíthatta volna a szüleink generációja ezt a módszert még gyermekkorban! Biztos vagyok benne, hogy nézeteltéréseik megoldására akkor nem az erőszakot választották volna!”
Milyen szomorú, hogy ez nemcsak szüleink generációja volt jellemző, hanem “öröklődik” tovább! De sohasem késő változni és változtatni!
Ez a módszer segíthet abban, hogy elkeseredett dühünket ne testáljuk másokra, hogy tisztelettel és együttérzéssel közelítsünk egymáshoz, félretéve a mindnyájunkban megbúvó agressziót. Majd látni fogjuk, nem könnyű megtenni az első lépéseket, hiszen úgy vagyunk bekötve, hogy automatikusan reagálunk bizonyos helyzetekre és sokszor bírálattal indítjuk a kommunikációt. Próbáljuk meg!
A fotó egy megértésben és harmóniában beszélgető nagymama-unoka párosról jól aláfesti mondandónkat:
