„Eljön majd a nap, amikor azt gondolod, mindennek vége. Az lesz majd a kezdet.”
Louis L’Amour
Tepperwein szerint a krízisek, ha kihívásként értékeljük azokat, segítik életünkben azt a változást, hogy azzá váljunk, amire születtünk. „Krízist akkor élünk át, ha már kinőttünk egy adott életmódból vagy régi mintából, de még ragaszkodunk hozzá, mert megszoktuk, és biztonságban érezzük benne magunkat.”
Ha eljutunk a változtatás szükségességéhez, akkor azt kell eldöntenünk, hogy milyen életet szeretnénk és akarunk élni. A változtatáshoz - amit én már többször megtapasztaltam - mindig erős akarat kell, hiszen az sokszor „ugrás a sötétbe”-szerűnek látszik, s így meglehetősen félelmetes. Különösen áll ez akkor, ha a megszokott helyzet sokkal jobb anyagi biztonságot nyújt, és jó szakembernek is számítasz az adott területen, mégis érzed azt, hogy a régi helyzetet már csak nagy erőfeszítéssel, saját magunk mindennapos meggyőzésével tudjuk fenntartani. Ez a mindennapi feszültség előbb-utóbb kiégéshez és mindenféle testi vagy lelki betegséghez vezethet.
A szerző által adott életmintákból igyekeztem a pozitívokat megragadni és közreadni. Ezeket akár mantraként is ismételgethetjük. Valahol azt olvastam, hogy 170 alkalommal kell elismételni egy gondolatot ahhoz, hogy beépüljön. Mellőzöm az élet, mint büntetés, az élet, mint kötelességteljesítés, és az élet, mint lassú halál elnevezésű negatív életfelfogásokat, mert nem értek velük egyet és éppen ezen „lelombozó” gondolatok kiirtására törekedünk.
Lássuk a pozitív megerősítéseket:
A következő blog a partnerkapcsolatok sikerességéhez ad támpontokat.