“Ha nem vigyázunk, az Információ Kora visszaveti fejlődésünket, és állandó szellemi serdülőkorra kárhoztat minket”
Shane Hipps
A digitális tömeghez csatlakozva elveszíthetjük személyes kapcsolatainkat. Ha már felnőttek vagyunk, szociális beállítottságunk már kialakult, így társas kapcsolataink már nincsenek akkora veszélyben. De ahhoz, hogy példát tudjunk mutatni gyermekeinknek és családias légkörben neveljük fel őket - igencsak fegyelmezetten kellene kezelnünk a telefonunkat, tabletünket, PC-ket. A gyermekek társas készségeinek kialakítása elsősorban a szülők feladata.
Nézzük meg, mik is ezek a társas készségek?
Azt mindenki észleli, ha a gyerek jól érzi magát mások társaságában, szívesen működik együtt barátaival vagy családtagjaival. Ez a társas készség egyik része, de nem fedi le ezt a fogalmat. Az empátia, a másokkal való törődés legalább ennyire is fontos. És ezt a családi otthon alakítja ki. Ha nem akarunk csak a virtuális valóságban otthonos, robot-gyerekeket, akkor sürgősen tennünk kell valamit. A társas kapcsolatokban visszahúzódó, antiszociális felnőtt generáció jövőképe ugyanis nem távoli. mIlyen jó, hogy legalább az iskolák oktatás alatt nem engedik a mobilozást. Bár a Covid alatti online tanulás sokat rontott a helyzeten, mert még inkább odavonzotta a gépekhez a gyerekeket, szerencsésebb esetben csak a tanulás után és nem ahelyett. Az meg végképp bizarrul hangzik, hogy 4-5 éves gyerekek rendszeresen használnak tabletet mesenézésre és különböző játékokra.
Garry Chapman- Arlene Pellicani: “Netfüggő gyerekek” c. könyve erre a világjelenségre figyelmeztet. Nem mindenki Steve Jobs, aki nem vett gyerekének telefont 12 éves koráig, Nyilván net-függőség kerülő indíttatásból a gyermeke biztos nem nettezhette agyon magát.
A szerzőpáros a valódi és a virtuális világ közötti egyensúly megteremtéséhez ad tanácsokat.
5 készséget mutatnak be a sikeres felnőtté váláshoz:
Lássuk kicsit részletesebben ezeket!
A szeretet
Ahhoz, hogy a szeretet igazi érzelmi kapcsolat legyen, fontos az, hogy ne csak fizikailag legyünk egy térben a gyermekünkkel, nyomkodva pl. a telefonunkat, hanem az együtt töltött időben az odafigyelésé legyen a főszerep. A gyerekeket foglalkoztatja igazi, nem online barátok szerzése. Chapman egyszerűen fogalmazza meg ezt gyerekek számára: “Akkor szerezhetsz barátokat, ha te magad jó barát vagy. Kedves vagy valakihez, és mindent megteszel, hogy különlegesnek érezze magát. Érdeklődsz felőle, és őszintén kiváncsi vagy rá.” Ehhez kezdeményezésre van szükség, szemtől szembeni beszélgetésre. Jó tudatosítani a gyerekekben, hogy a szeretet nem a like-ok számán, és pozitív kommenteken mérhető, hanem a valódi kapcsolatokban kell megtapasztalni azt.
A másik veszély a szerzőpáros szerint, hogy a növekvő képernyőidővel arányosan csökken az empátia. Az online játékokban mindenkinek több élete van, így a mások fájdalma, a fizikai erőszak iránt érzéketlenné válhatnak a gyerekek.
Egy jó eszköz a szeretet kifejezésére: a mesélés. Itt nemcsak a könyvekből való mesélést említhetjük meg, hanem saját életünk történeteiből anélkül, hogy a tanulságokat szajkóznánk, észrevétlenül beépülnek a minták viselkedésükbe.
Még egy fontos feladat van a szülőnek: ki kell fürkésznie gyermeke szeretetnyelvét, és minden nap töltenie kell érzelmi tankját! Ez a kiegyensúlyozott gyerekkor záloga.
A hála
Létezik egy varázsszó, mely a legfárasztóbb nap után is melegséggel tölti el szülői szívünket: a “köszönöm”, mellyel a gyerek jelét adhatja annak, hogy méltányolja pl. a finom vacsorát, a tiszta ruhát, a házi feladatokban való segítést.
Chapman-Pellicane szerint “ a hála ellensége: az engedékenység”. Pedig a szülők sokszor szeretet-megváltásként, az együtt töltött idő helyett engednek a gyerekek örökös ajándék iránti kérésének. Az ajándék nem “jár” a gyereknek, nem szabad bűntudatot éreznünk, ha vissza kell utasítanunk az egyre gyakoribb kéréseket.
A hála érzését, a dolgok megbecsülését, a vágyott dolgokra való várakozást meg kell tanítanunk. Az ajándékokat így meg tudják majd becsülni és köszönetet tudnak érte mondani. Lehet pl. a “sokat jelentesz nekem, mert” játékot játszani, amikor egy fontos személyre gondolva kell megfogalmazni a jótéteményeit.
Az adakozás is a hálás szív egyik jó példája: lehet már “kinőtt” játékokat rászorulóknak eljuttatni.
A hálás emberek - kutatások szerint - könnyebben legyőzik a nehézségeket, és elkerüli őket a depresszió. “A hálás emberek kevésbé agresszívek, és azok a gyerekek, akik megtanulnak köszönetet mondani, nagyobb együttérzést tanúsítanak mások iránt, és kevésbé hajlamosak az agresszív viselkedésre.”
Az internetes zaklatás ellen egy figyelemre méltó amerikai kezdeményezésre is utalnak a szerzők, amely Magyarországon is megállná a helyét: A Twitteren középiskolások olyan pozitív kommenteket osztottak meg társaikról, amelyek éppen a megfélemlítés ellen hatnak: “Király vagy!”, “Te vagy a legjobb futó a suliban!”, “ Maradj mindig ilyen kedves és figyelmes!”
Ez a kezdeményezés azt is alátámasztja, hogy érdemes gyermekeinket bátorítani arra, hogy “merjenek az árral szemben úszni. Ha mások rombolnak, ők építsenek. Ha mások csak maguknak gyűjtenek, ők tűnjenek ki nagylelkűségükkel...Mikor mások panaszkodnak, ők mondják el, miért hálásak.”
Legközelebb a többi siker-elemmel foglalkozunk majd, a haragkezeléssel, a bocsánatkéréssel és a figyelemmel.
Harcra fel a digitális elidegenedés ellen!
Egy fotó, mely a számítógép örömteli használatát mutatja, amikor a gyerekek nem elszigetelten nyomkodják a gépet:
