„A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája; az emberi szív.”
Maurice Maeterlinck
Az idézet Maurice Maeterlinck : „Kék madár” c. könyvéből származik, mely az emberiség boldogságvágyáról, a boldogságért vívott küzdelméről szól.
De mi is a boldogság?
Erre kereste a választ a tavaly novemberében megrendezett Boldogság mesterkurzus is. A Dalai Láma szerint a boldogság belső békében élni magunkkal és a világgal. Ennek a belső békének különböző aspektusait világították meg a népszerű, nagy szaktudású előadók.
Bagdy Emőke professzor asszony hangsúlyozta, hogy a boldogság érzéséhez fontos, hogy érezzük, hogy az univerzum részei vagyunk, felnőtté válásunk sarokkövei az adni tudás, a mások nem tárgyként, hanem embertársként való kezelése, az elkötelezettség és a felelősségvállalás.
Feldmár András pszichoterapeuta azt emelte ki, hogy a boldogsághoz szükséges, hogy legyen hatalmam arra, hogy azt csináljak, amit akarok. Igyekeznünk kell részt venni minden egyes pillanatunkban. A szeretet munkát igényel. Annak eléréséhez, hogy valakinek jobb legyen az élete velem, mint nélkülem, - energiát kell a kapcsolatba fektetnem. Nem lehetek boldog, ha rosszul bánok valakivel vagy engedem, hogy velem rosszul bánjon valaki. Igazi boldogságérzés, ha azt adod, amire a másiknak szüksége van.
Oláh Attila professzor szerint a boldogság a mentális egészség csúcsa (virágzás) és nem egyenlő a betegség hiányával. Globális jóllétet takar, spirituális, szociális, pszichológiai és érzelmi értelemben. Ahhoz, hogy boldog legyek le kell küzdenem a stresszt, a pozitív látásmódot fokozni kell, a szeretetet gyakorolni kell, a mindennapok feladatainak teljesítését élménnyé kell tenni (flow).Az öröklődés 50%-ban befolyásolja a boldogság elérésének lehetőségét. 10%-ban a körülmények befolyásolják azt, de 40% az akarat szerepének tudható be!
Müller Péter úgy véli, hogy a boldogság lelkünk ősállapota, lelkünk otthona, hazatalálás, csend. Nem egyenlő az öröm érzésével. A külvilágtól való függetlenséget jelenti, melyet meditációval érhetünk el. Számára a boldogság a világ saját megformálását jelenti. Vallja, hogy „ha egy boldog embert megkérdezel, miért boldog, nem tud felelni rá. Ha már mond valamit, nem igazán boldog.”
Böjte Csaba a gyereket tartja orvosságnak, a befogadás örömét, az irgalmasságot. Szerinte a boldogság elérésének útja: „Legyél azzá, amiért születtél, merd vállalni önmagad és boldog leszel.”
Sonja Lyubomirsky amerikai boldogságkutató felmérései szerint a boldogság szubjektív, benne foglaltatik, hogy mennyire elégedett valaki az életével és hogyan érzi magát. A kutatások azt bizonyítják, hogy a boldog emberek hatékonyabbak, kreatívabbak, több barátjuk van, erősebb az immunrendszerük, tovább élnek, nagylelkűbbek, jobban megküzdenek a stresszel. Az ő kutatásai is azt igazolják, hogy 40%-ban ellensúlyozhatóak az öröklés útján szerzett genetikai készlet által hordozott pesszimista szempontok. Ehhez stratégiát kell kialakítanunk, jót kell tennünk másoknak, hálával kell gondolnunk arra, amit elértünk, törekednünk kell pozitív gondolkodásra, és szeretetet kell sugároznunk, hiszen már Arisztotelész is azt vallotta „a boldogság rajtunk múlik.”
Ahhoz, hogy hogyan legyünk boldogok, segítséget nyújt a Bagdi Bella által elindított „Jobb veled a világ boldogságprogram”, melyről a későbbiekben adunk hírt.
