"Amíg él a beteg, addig mindig van remény"
Christiaan Barnard
Sajnos mindnyájunk közelebbi vagy távolabbi környezetében van rosszindulatú betegséggel küzdő vagy már emiatt közülünk eltávozott személy.
Szomorú adatok
Dr. Pankotai Tibor biológus professzor , aki 20 éve rákkutató - a You tube csatornán a Klubrádió egy hónappal ezelőtti adásában - elmondta, hogy ugyan örvendetesnek tűnik a hosszú életkor, de evolúciósan nem erre vagyunk tervezve. Ezért életünk során mutációk keletkeznek sejtjeinkben és "előbb-utóbb mindenkinél kialakulnak daganatok". Ezek különféle ráktípusokat eredményeznek, többen közülük nem okoznak halálos megbetegedést, sőt úgy élünk velük együtt, hogy nem ismerjük fel létezésüket. Ez utóbbira példaként említette, hogy a férfiak 80-85%-a 70 év felett prosztatarákos.
Dr.Győrffy Balázs professzor, A SOTE Bioinformatikai Tanszékének vezetője, a SOTE Szenior Akadémiáján tartott online előadásában ugyancsak elkeserítő információkat közölt a daganatos betegségekről.
Magyarországon 100.000 főre vetítve - az EU-s 240 fős évi elhalálozással szemben - 345 főt veszítünk el évente. Mind a nőknél, mind a férfiaknál az EU-ban első helyen állunk a tüdő rák tekintetében, és harmadik helyen a végbélrák esetében. Ez azért is elképesztő, mert ezek a betegségek jól szűrhetőek.
Sajnos azonban a jelenleg legmegbízhatóbb diagnosztikának tartott képalkotó vizsgálatok az 1cm-es, a legfejlettebb gépek pedig a legfeljebb a 0.5 cm nagyságú ráksejteket ismerik fel.
Fontos tudni, hogy a tüdőrák kiszűrésére a tüdőszűrés nem alkalmas, mert az a TBC kiszűrésére lett kifejlesztve. Helyette az un. natív CT tudja a korai tüdőrákot felismerni.
( Egy jónak látszó hír: a Synlab 60.000 Ft-ért vérből kiszűri a vastagbélrák kockázatát és a polipokat is. Így, ha nincs probléma, a kellemetlen tükrözés elkerülhető. Arról nincs azonban információ, hogy ez a módszer mennyire megbízható.)
Jelenleg 350.000 ráknyilvántartott beteg van Magyarországon, a szám évi 75.000-rel nő, és 32.000 személy ( Gödöllő vagy Gyula teljes népessége!) hal meg évente.
Megtudtuk, hogy 20.000 génünkből az orvostudomány mai állása szerint mindössze 700 génre van gyógyszer, 3000 génre lehet gyógyszer a jövőben. Ez a szám elenyésző, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ez a teljes örökítő anyagunk csupán 7%-a, azaz 99,93%-ra nincs a jelenlegi tudás szerint gyógyszer!
Miben segíthet a bioinformatika?
A bioinformatika a klinikai és biológiai adatokat dolgozza fel, és értelmezi - komputer segítségével. Feladatuk, hogy a konkrét személyre szóló terápiához a biomarkereket azonosítsák, az orvosi döntésekhez támogató eszközöket hozzanak létre, és új terápiás célpontokat határozzanak meg. A személyre szóló terápia kiválasztásakor előre jelezhető a betegség kimenete is, azaz a prognózis. Jelenleg az MI által segítve olyan szoftvereket fejlesztettek ki a SOTE bioinformatikusai, melynek segítségével a daganatos betegségek kimenetele 90%-os biztonsággal előre "megjósolható".
A kimenet lehet:
Mi okozza a rákkutatás nehézségeit?
Egy rövid mondattal meg lehet válaszolni: a felfoghatatlan méretű komplexitás!
Az igaz, hogy már 400 gyógyítási protokoll rendelkezésre áll, és a gyógyítási lehetőségek szinte havonta bővülnek, de egy adott személynél a pontosan célzott, a lehető leghatásosabb, a lehető legkevesebb mellékhatással járó terápia igen komplikált módon határozható meg. A biomarkerekből lehet az egyénnél következtetni arra, hogy mely terápiára reagál majd a szervezete.
Pl. 4 marker alapján választják ki azt, hogy ki alkalmas immunterápiára. Ez egy újfajta gyógyítási mód, melynél a sejt felszíni receptorait célozzák meg bizonyos gyógyszer több hónapos szedésével. Sajnos a mellékhatása csúnya bőrkiütéseket okoz, így sokan felhagynak a kezeléssel a kúra lejárta előtt, pedig a professzor szerint a bőrtünetek éppen azt mutatják, hogy a páciens jól reagál a kezelésre.
A gyógyítás menete
A kórtörténet felvétele után, labor- és képalkotó vizsgálatok következnek. A biopszia segítségével végzett szövettan mutatja meg, hogy rosszindulatú-e az elváltozás, majd a tumorstádium határozandó meg, azaz az, hogy vannak-e áttétek más szervekben.
Fentiek figyelembevételével határozza meg egy orvosi team a szükséges kezeléseket. Arról nem esett szó az előadáson, hogy a nagyon drága, biomarker vizsgálatokon alapuló egyéni célterápiás eljárások állami finanszírozással hány rákbetegnél érhetőek el.
A kezelés lehet sebészeti, sugárterápia vagy gyógyszeres. Ez utóbbi lehet kuratív, azaz teljes gyógyulást eredményező vagy pallatív, azaz a rák krónikus kórrá szelidítésével, az életkilátásokat javító. Természetesen mindezek kombinálhatók.
A vizsgálatok és a gyógymód kiválasztásának jelentős időigénye van, így versenyfutás van az idővel, minthogy 1 sejtben, amikor a már tüneteket okozó sejtburjánzás 1 köbcentiméterre nő,1 milliárd tumorsejt van!
Hol állunk most?
Ami világossá vált az előadásból: az a remény, hogy - laikusan szólva - "varázsütésre végre feltalálják valamennyi rák ellenszerét" - hiú ábránd.
A génkutatás gőzerővel folyik, és ebben Magyarország az élbolyban halad, de a genom komplexitása, az egyes emberek gén-sajátosságainak és egészségi állapotának feltérképezése - óriási, összetett feladat. A különböző rákfajták pedig különböző célzott terápiát igényelnek, melyekből lehet - bonyolult módon - meghatározni az adott egyénre vonatkozót. Leszögezhetjük, hogy még ugyanolyan ráktípus esetén is más lesz az egyén molekuláris profilja. Az azonban bizonyos, hogy a jövő a gyógyszeres terápia térhódítását hozza el majd..
Amit tehetünk
Mindenek előtt vegyük kezünkbe egészségünk megőrzését! Tekintsük feladatnak, és ne süppedjünk bele a tehetetlenség érzésébe!
Nagyon fontos törekedni az egészséges életmódra, a rizikófaktorok csökkentésére, és igénybe venni rendszeresen a szűrővizsgálatokat. Dr. Peták István rákkutató egy Partizán interjúban rámutatott arra, hogy az egészséges életmód 50%-kal csökkenti a daganatok kialakulásának kockázatát. Az egyik legfontosabb DNS-t károsító a dohányzás, mely 30%-kal csökkenti a különböző rákfajták kockázatait, míg tüdőrák esetében 90%-kal!
Dr. Peták István igen érdekes újabb kutatási eredményről számolt be: a rendszeres mozgás által van egy "belső gyógyszertárunk": heti 5x30 perc mozgás terápiás dózisként, nagyon segíti rákos betegek esetében is a gyógyulást és a kiújulás megakadályozását, míg egészségeseknél gátolja a daganatok kialakulását. A sport esetében ugyanis olyan felszabaduló anyagok kerülnek a vérkeringésbe, melyek az előzőekben említett hatást létrehozzák. A mozgást tehát olyan szinten kell beépítenünk az életünkbe, mint az evést, ivást, alvást, azaz nem elég csak alkalomszerűen sportolni. A futás, úszás, séta mellé jó súlyzózni is, mert ezzel el lehet kerülni az izomvesztést.
Egy érdekes előadás az immunterápiáról: